Mikor látszik, hogy már nem vagy fiatal? Igaz, hogy ez nem azt jelenti, hogy öreg vagy, csak azt, hogy életed derekán jársz…Ez persze elég szubjektív dolog. Én húsz évesen egészen megrémültem, hogy: Úristen, már a huszas éveimbe léptem. Huszonöt évesen pedig egyenesen azt mondogattam, hogy negyed évszázados vagyok. Most azt mondom, még csak negyvenhat… Ennek a gondolat-áramnak semmi köze nincs ahhoz, hogy mindjárt itt a szülinapom. Csak egy kicsit. Szóval én akkor kezdtem igazán érezni, hogy eljár az idő, amikor néha-néha, egyszer csak a fiatalok lemagáztak. Először nem is értettem. Hátranéztem, de rendszerint nem állt mögöttem senki… Aztán volt némi átmenet, ami nagyjából így hangzott:
Pl. egy boltban.:
- Szia! Mit szeretne? Akciós felvágottjainkból is választhatsz, ha akar – így a pultos.
- Tíz deka pulykapárizsit szeretnék.
- Kér(sz) még valamit? – lehelte alig hallhatóan az sz-t.
- Nem köszönöm.
- Viszont látásra!
- Szia!
Valahogy így.
Ha egy társaságban bemutatnak fiataloknak, azt szoktam mondani:
- Magázhatsz, tegezhetsz, ahogy jólesik. Nem baj, ha kevered, majd kialakul, hogy neked mi esik jobban.
Most már rendszerint magáznak, bár néha-néha egy-egy jó napomon letegeznek még mindig…és ilyenkor megint csak hátranézek…
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.